|
Hajónapló
A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekből, elemzésekből válogatunk.
A reform pr-technikái
|
Az államháztartás ökoszociális reformjának kommunikációs érvei és indokai. Lukács András, Rádics Tamás, dr. Varga Mihály, 2003.
A tanulmány letöltése (PDF formátum, 410 KB) „Az
erény éppen úgy le tudja győzni a bűnt, mint ahogy a víz is le tudja
győzni a tüzet. Manapság azonban úgy gyakorolják az erényt, mint aki
egy pohár vízzel akar megmenteni a tűztől egy kocsirakomány rőzsét, s
amikor a lángok nem hagynak alább, kijelenti, hogy a víz nem tudja
legyőzni a tüzet. Ebből aztán nagyszerűen táplálkozhat a bűn, az
erénynek pedig elkerülhetetlen pusztulás a vége.” Meng-ce (Kínai filozófus; i. e. 372–319)
A reform gondolatának elfogadtatása Az
ökoszociális államháztartási reform bevezetésének alapfeltétele, hogy
az emberek megismerjék, és elfogadják annak módszereit és céljait. Ez
nem könnyű feladat, hiszen jelenleg a reklámok és a tömegkommunikációs
eszközök műsorai is túlnyomó részben ezzel ellentétes minták követését
mutatják kívánatosnak. Magyarországon például gazdasági reklámokra
2002-ben mintegy 200 milliárd forintot költöttek, és ezek jelentős
része a környezetet és az egészséget súlyosan károsító tevékenységekre
vagy termékek használatára buzdított (dohányzás, autózás, a vizeket
súlyosan szennyező mosószerek, eldobó csomagolásban árusított termékek
stb.). Az ökoszociális államháztartási reformmal kapcsolatos kedvező
hozzáállás kialakításában sajnos a közoktatás sem jeleskedik.
Ugyanakkor a környezetileg fenntarthatatlan magatartási minták az
iskolákban is széles körben jelen vannak. (Ennek egyik legkirívóbb
példája: a Tetra Pak iskolai reklámkampánya.) Tehát a környezeti,
gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fenntarthatatlan
életmintákat minden lehetséges módon és fórumon évi több száz milliárd
forintos befektetéssel propagálják, ugyanakkor a fenntartható
megoldások ismertetésére „nincs pénz”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy
eleve reménytelennek tartanánk bármilyen kísérletet arra, hogy
meggyőzzük a lakosságot és a döntéshozókat az ökoszociális
államháztartási reform előnyeiről és megvalósíthatóságáról.
Ezt a derűlátást az alábbi tények alapozzák meg: 1.
A környezet állapotának exponenciálisan felgyorsuló romlása mindenképp
rákényszerít bennünket a változtatásra. A természeti törvényeket még a
legbefolyásosabb érdekcsoportok sem tudják megváltoztatni. Ebből az is
következik, hogy minél hamarabb cselekszünk, annál kedvezőbb helyzetbe
kerülhetünk.
2. A gazdaság fejlődésének motorját napjainkban már
nem a nagy nyersanyag- és energiaigényű ágazatok jelentik, hanem a
tudásipar. Ha ugyanazt a folyamatot kívánjuk megismételni, mint az
iparilag fejlett országok tették korábban, akkor elmaradásunk még
tovább fog növekedni. Tehát gazdasági szempontból is az egyetlen
lehetőségünk a humán erőforrások kiemelt fejlesztése és a természeti
értékeink megőrzése.
3. Az emberek gondolkodásmódja világszerte
rendkívüli mértékben megváltozott az elmúlt évtizedben. Ma már nem csak
a zöld civil szervezetek hangsúlyozzák a környezet védelmének elsőrendű
fontosságát, hanem egyre inkább ezt fejezi ki a közvélemény, valamint
ezt húzzák alá a politikusok és a tudományos kutatók állásfoglalásai
is. Ennek megfelelően az Európai Bizottság és az OECD is szorgalmazza a
zöld államháztartási reform mielőbbi megvalósítását. Igaz, a
cselekedetek még többnyire nem tükrözik ezeket a gondolatokat, azonban
a gondolkodásmód átalakulása mindig az első lépés a gyakorlati kivitelezéshez vezető úton.
4.
Bár arra reményünk sem lehet, hogy a belátható jövőben a fenntartható
fejlődést szolgáló minták ismertetésére hasonló nagyságú összegek
álljanak rendelkezésre, mint az ezzel ellentétes jellegű
kommunikációra, meggyőződésünk, hogy már kisebb összegekkel is jelentős
eredményt lehet elérni. Erre utal például az, hogy a
közvélemény-kutatások szerint az – igen kis összegekből gazdálkodó –
környezetvédő civil szervezetek elfogadottsága, hitelessége sokkal
magasabb, mint a lényegesen nagyobb hatalommal és pénzügyi háttérrel
rendelkező politikusoké és gazdasági vezetőké. Ezt támasztja alá az a
számtalan kisebb-nagyobb siker is, amit a környezetvédő civil
szervezetek az elmúlt években elértek a náluk pénzügyileg több
nagyságrendileg kedvezőbb helyzetben lévő ellenérdekelt felekkel
szemben. Ha a kormányzat a jelenlegi rendkívül kis összegnél valamivel
nagyobb mértékben fogja támogatni a fenntartható fejlődést szolgáló
kommunikációt, már rövid időn belül is komoly eredmények érhetők el.
5.
Talán a kormányzat is felismeri, hogy amennyiben a gyakorlati
intézkedéseivel is a fenntartható fejlődés érdekében cselekszik, akkor
a választópolgárok számára nyilvánvalóvá válik, hogy nem egyetlen
választási ciklusban, hanem hosszú távon gondolkodik, és ennek
megfelelően fogják leadni szavazatukat a következő választáson.
Előzmények A
Levegő Munkacsoport 1992 óta készít módosító javaslatokat az
államháztartás – az állami költségvetés, az adó- és járulékrendszer –
átalakítására azzal a jobbító szándékkal, hogy a gazdaság korszerűbb,
környezetkímélőbb irányban fejlődjön, és további két világméretű
társadalmi-politikai probléma, az alulfoglalkoztatottság és a túlzott
jövedelem egyenlőtlenség enyhüljön Magyarországon. E javaslatok közül
az elmúlt évek során egyre több épült be az állami költségvetésbe.
Ilyen volt többek között a környezetvédelmi termékdíjak bevezetése,
valamint egyes indokolatlan támogatások (például az LRI esetében)
leépítése, továbbá a társadalombiztosítási járulék csökkentése. Az
elmúlt tíz évben nemzetközi szinten is egyre szélesebb körben kezd
elfogadottá válni az ökoszociális államháztartási reform gondolata. Ezt
jelzi számtalan tudományos kutatás, konferencia, politikusok
nyilatkozata, sőt, egyre több országban a konkrét gyakorlati
intézkedések is. A Levegő Munkacsoportnak a 2003. évi állami
költségvetéshez készített – részletes szakmai ajánlásokat tartalmazó –
tanulmánya önálló fejezetben számba veszi az ökoszociális
államháztartási reform várható társadalmi fogadtatását, a közvélemény
támogatásának megszerzési lehetőségeit, az ehhez vezető főbb public
relations módszereket, kommunikációs érveket és a reformintézkedések
legfontosabb indokait. (Az általunk összeállított tanulmány a vázát
képezi a későbbiekben kidolgozásra kerülő részletes PR-kampánynak).
A reform elemei Az
ökoszociális szemléletű államháztartási reformnak két alapvető eleme
van. Egyrészt az általános adóreform, amely az élőmunka terheinek
csökkentését és a környezetszennyezés fokozottabb megadóztatását
irányozza elő. Másrészt az állami támogatások felülvizsgálata, amely a
nemzetgazdasági és környezetvédelmi szempontból káros támogatások
leépítését és a közfeladatok magasabb színvonalon történő ellátásának
nagyobb támogatását jelenti. Ezek mindegyike csak professzionális módon
felépített, tudatosan kivitelezett public relations kampány keretében
fogadtatható el a társadalommal. Kiemelkedően fontos szerepet kap
azokkal az érdekcsoportokkal történő párbeszéd, amelyeket a
reformintézkedések gazdaságilag hátrányos helyzetbe hoznak.
Az
államháztartás ökoszociális szemléletű reformjára vonatkozó, 2003. évi
javaslatait a Levegő Munkacsoport úgy dolgozta ki, hogy azok összhangba
kerültek a Kormányprogram és „Magyarországnak az uniós csatlakozás
megalapozására szolgáló középtávú gazdaságpolitikai programja 2002”
célkitűzéseivel, az EurópaiUnióhoz való csatlakozás követelményeivel,
az OECD ajánlásaival, valamint az Európai Közlekedési Miniszterek
Konferenciájának határozataival. A kidolgozás során figyelembe vettük a
zöld államháztartási reformban élenjáró országok (különösen a skandináv
államok, Hollandia, az utóbbi időben Németország) tapasztalatait,
továbbá neves európai és amerikai tudományos műhelyek (például a
Worldwatch Institute és a Wuppertali Energia-, Éghajlat- és
Környezetkutató Intézet) kutatási eredményeit, szakmai ajánlásait.
A
reformintézkedések bevezetésének előkészítő szakasza Tudatosítani
fogjuk az állam polgáraiban: jövőt építeni csak hosszú távon
gondolkodva, egészséges környezetet feltételezve lehet. A jövő – „a
jólét és a jól-lét” – megteremtése hosszabb távon nem képzelhető el az
Az államháztartás ökoszociális reformjának szükségessége és lehetőségei
329 szágok (elsősorban Spanyolország) ellenállása miatt az egész EU-ra
kiterjedő egységes energiaadó bevezetése egyelőre késik. Mindezek
ellenére ma már egyre több tagország vallja magáénak azt, hogy nem
szükséges a közös döntésre várni az adórendszer reformjával
kapcsolatban, hiszen számos kihívásra (foglalkoztatottság, környezeti
értékek, a kutatás + fejlesztés és a versenyképesség javulása)
megfelelő válasz adható nemzetgazdasági szinten is.
A környezeti
értékek jelentőségét leginkább felismerő tagállamok (elsősorban a
skandináv országok, és Hollandia, Németország, Nagy-Britannia,
Ausztria), saját adórendszerüket már most is egyre inkább egy ilyen
reform elveinek megfelelően alakítják. Igyekeznek szövetségeseket
szerezni a környezetkímélőbb gazdasági szabályozórendszerek
bevezetéséhez, hiszen így jobban biztosítható az átalakítás a gazdasági
versenyképesség sérelme nélkül. Magyarországnak ezekkel az élenjáró
országokkal kell azonosulnia. Egyre több országban hoznak létre
Parlamenti Különbizottságot a környezetileg fenntartható fejlődést
szolgáló gazdasági szabályozórendszerek kidolgozására. 2000 óta már a
Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága mellett is működik
ilyen munkacsoport. Az ökoszociális államháztartási reform koncepcióját
elfogadva gyakorlati lépéseket is kell tenni a fenntartható fejlődés
megvalósítása érdekében. Ennek eszköze az államháztartás öko-szociális
reformja, melynek alapelve: a környezetet súlyosan szennyező, a
természeti erőforrásokat pazarló tevékenységek erőteljesebb
adóztatásával, valamint az ilyen tevékenységek közpénzekből történő
támogatásának megszüntetésével források képződnek az élőmunka terheinek
csökkentésére és a humán erőforrások (oktatás, kultúra, egészségügy,
K+F stb.) fejlesztésére.
Az ökoszociális szemléletű
államháztartási reform kidolgozói az EU gyakorlatát is figyelembe
vették. A reformelképzelések két változatot tartalmaznak. Az
úgynevezett „radikális zöld változat”, ami elvben gazdaságilag és
technikailag is megvalósítható lenne, politikai szempontból azonban – a
jelenlegi körülmények között – egy lépésben nem kivitelezhető. A másik
javaslat a radikális átalakítások helyett a reform fokozatos,
lépésről-lépésre történő bevezetését tartalmazza, és így nagyobb
társadalmi támogatottságot tesz lehetővé. Így a tervezett PR-kampány is
ezt az elgondolást bontja ki. Az ökoszociális államháztartási reform
legfontosabb eredményei • A tervezett intézkedések hatására a gazdaság
versenyképessége, környezetünk és a természet valamint a lakosság
egészségi állapota egyaránt javulni fognak. ökoszociális szemléletű
államháztartási reform bevezetése a jelenlegi gazdasági modell
felülvizsgálata és lépésről lépésre történő átalakítása nélkül.
Egészséges gazdaság nem létezhet ugyanis egészséges emberek, illetve
egészséges környezet nélkül. Nemzetközi tapasztalatok és kutatások
bizonyítják: léteznek olyan megoldások, amelyek révén a gazdaság úgy
fejlődik, hogy egyúttal a környezet állapota is javul.
Az
embereknek be kell látniuk, hogy hiába vannak anyagi javaik, ha nincs
meg hozzá az egészségük, vagy elveszítették mindezek alapját: az
egészséges környezetet. Céltudatos PR-tevékenységgel, társadalmi célú
kommunikációval el fogjuk érni, hogy a társadalom tudatában alapvető
értékként jelenjen meg az egészség és az egészséges környezet. Az
Európai Unióhoz való csatlakozás során sok mindent kellett és kell
átalakítanunk annak érdekében, hogy Magyarország eredményesen
közelíthesse meg az EU tagországaival kapcsolatban támasztott
elvárásokat. A csatlakozás során az egyik legkritikusabb terület: a
környezet védelme, az EU e téren kialakított szigorú követelményei,
valamint a nyugat-európai közvélemény elvárásai, amelyekhez minél
hamarabb alkalmazkodnunk kell. A környezet- és természetvédelmi
előírások betartásával kapcsolatban Magyarország – néhány ideiglenes,
átmeneti mentesség kivételével – nem kap engedményeket, azokat a
csatlakozás után szigorúan számon fogják kérni. Amennyiben ezeket nem
teljesítjük, komoly pénzbüntetéssel és egyéb hátrányokkal is
számolhatunk.
A reformot bevezető pr-kampány során használt érvrendszer Azon
országok kormányai, amelyek a meglévő környezeti és természeti
értékeiket feláldozzák a rövid távú kincstári haszon megszerzése
reményében, az így megszerzett bevételeknek a sokszorosát költik majd
arra, hogy utólag próbálják meg helyreállítani környezetüket és az
előzőleg feláldozott, értékes természeti javaikat. Ezen túlmenően:
óriási veszteséget szenvednek a lakosság rossz egészségi állapota és a
korai halálozások következtében. Magyarország nem folytathatja ezt a
gyakorlatot. A környezettudatos gondolkodás- és életmód az egész
világon – ezen belül az Európai Unióban különösen is – egyre nagyobb
teret nyer. E folyamat fontos részét képezi az ökoszociális
államháztartási reform fokozatos bevezetése. A környezetet súlyosan
terhelő tevékenységek adóit egyre több EU-tagország növeli. Az EU
minden tagországára egységesen vonatkozó adók bevezetéséhez minden
tagország beleegyezése szükséges.
- Az adók és támogatások a hatékonyság javítására ösztönöznek. - Az adóterhek összességükben nem növekednek, egyszerűsödik az adózás. - Átláthatóbbá válik a közpénzek felhasználása. - Egyenletesebb lesz a terhek eloszlása, mérséklődik a térségek, társadalmi csoportok közötti különbség. - Csökkennek a társadalmi feszültségek és a gyermeknevelés terhei.
A
reformintézkedések bevezetését és társadalmi elfogadtatását
nagymértékben megkönnyíti majd a tervszerűen bonyolított kommunikációs
tevékenység. Komoly, hosszú távra tervezett, több évig tartó,
professzionális PR-kampányt kell lebonyolítani a reform kimunkálásában
részt vevő közgazdászokkal, környezetvédő szakértőkkel és a PR-kampányt
tervező, kivitelező kommunikációs szakemberekkel karöltve.
A kommunikáció alapvető stratégiai eleme Azt
tudatosítjuk az emberekben, hogy a kormány választási programjában
meghirdetett elvekkel teljes összhangban a fenntartható fejlődés, a
korszerűbb gazdaság kialakítása, az EU-hoz történő sikeres csatlakozás
érdekében el kell fogadni az államháztartás ökoszociális szemléletű
átalakításának koncepcióját, s a mindenkori pénzügyi, gazdasági és
társadalmi helyzethez igazodva, kezdetben apróbb lépésekkel, majd
fokozatosan gyorsuló ütemben be kell vezetni az ökológiai szemléletű, a
fenntartható fejlődés elveit is figyelembe vevő intézkedéseket. Ezzel a
Kormány bebizonyíthatja, hogy hisz a jövőben, bízik a sikeres
Magyarország megteremtésében, hisz abban, hogy mandátumát a
választópolgáraitól nem csak négy évre kapta, hanem valóban hosszú
távon gondolkodik. A kampány során különösen nagy hangsúlyt kap majd a
sokszorosan átgondolt, céltudatos kommunikáció, érvényesülni fognak a
public relations, a marketingkommunikáció, a társadalmi célú reklámok
és a tömegkommunikáció hatásmechanizmusai. A PR-kampány nagymértékben
hozzá fog járulni a reformcsomag széles körű elfogadásához, ha az egyes
akciókban és a publicitások során azt mutatjuk meg az állampolgároknak
és a gazdasági élet szereplőinek, hogy milyen személyes érdekeik
fűződnek a reformok bevezetéséhez, mit hoz mindez nekik, és mit hozhat
a társadalomnak, az országnak és a környezetüknek, miért érdekeltek
ebben. Ehhez természetesen nagy szükség van arra, hogy a magyaroknál
lényegesen jobban élő és fejlettebb nyugateurópai országok e téren
megvalósuló gyakorlatát követendő példaként, vonzó módon, a reformokat
mintegy divattá tematizálva mutassuk be, a kommunikációs eszközök
széles skáláját igénybe véve.
A kampány legfontosabb pr-teendői •
Megfogalmazzuk és részletesen, szemléletesen leírjuk azt a víziónkat,
hogy milyen lesz a reformok bevezetését követő tíz év eltelte után az
ország. • Megtervezzük a reform lépéseit több évre lebontva, és minden intézkedéshez annak a magyarázatát is hozzárendeljük. • Bemutatjuk, hogy az adott lépés mit eredményez, milyen konkrét változásokat indukál. •
Olyan füzeteket, és Internetről letölthető programokat készítünk,
amelyek lehetővé teszik, hogy az egyes emberek rendszeresen
kiszámítsák: milyen anyagi előnnyel, vagy hátránnyal járnak személyükre
(családjukra) nézve a reform egyes intézkedései. • Elemezzük, és rendszeresen közreadjuk, hogy a változásokat követően beszedett pénzeket mire fordítjuk. • A reformfolyamat során időről időre beemelünk egyegy újabb, népszerűsítő szlogent a köztudatba a változásokkal kapcsolatban. •
Lehetőleg minden politikai és gazdasági érdekcsoport, valamint a civil
társadalom és a polgárok által is elfogadható védnököt választunk. •
Olyan szimbólumot keresünk – nyilvános pályázat útján – amely
méltóképpen reprezentálja az újonnan bevezetésre kerülő kampányt. • A kampányhoz önálló logót terveztetünk (szintén nyilvános pályázatot kiírva). • Az előkészítő szakasztól kezdődően folyamatosan közvélemény-kutatásokat végeztetünk. • Az MTA Szociológiai Kutatócsoportja által készített felmérések tapasztalatait felhasználjuk a kommunikációs kampányunk során. • SWOT-analízist végeztetünk a reform erősségeinek és gyengeségeinek megállapítása céljából. •
Tudományos, ismeretterjesztő és népszerűsítő szinten egyaránt
rendszeres megjelenésre törekszünk az írott és elektronikus médiában. •
Saját, ingyenesen forgalmazott hírújságot jelentetünk meg, melynek
kiadását részben a lapban hirdetéseket közlő – elsősorban
környezetkímélő termékeket gyártó és forgalmazó – cégek, illetve
társadalmi célú (például egészséges életmódra, sportra, alkotásra,
tanulásra, balesetmentes közlekedésre, közösségi aktivitásra serkentő)
államilag finanszírozott megrendelések fedezik. • Reklámklippeket készíttetünk – pályázat útján kiválasztott professzionális video- és filmgyártó stúdióval. •
A témával kapcsolatos ismeretterjesztő és PR-filmeket ingyenesen
sugároztatjuk az ország 246 regionális kábeltelevíziós hálózatán
keresztül, mint társadalmi célú kampányfilmeket. • Ugyanez a
TCR-jelleg segíti a költséghatékonyságot. (Szinte ingyen tudunk
rendszeres megjelenést elérni a közszolgálati televíziós csatornákon). • A külföldi eseményeket és az ökoszociális reformcsomaghoz hasonló pozitív példákat rádióbeszélgetések keretében mutatjuk be • Interjúkat kezdeményezünk mértékadó lapok rovatvezetőinél. • Vitaesteket, fórumokat szervezünk a program népszerűsítése érdekében. •
A különféle egyetemek hallgatói szervezett beszélgetéseken vesznek
részt az ökoszociális reformmal kapcsolatban. A beszélgetéseket a
reform kommunikációs stábja szervezi és vezeti. • Az egyetemek,
kutatóintézetek, állami intézmények és civil szervezetek vezetőit is
bevonjuk a reformfolyamat nyilvános társadalmi vitájába. • Szövetségeseket keresünk, koalíciót építünk az érintett társadalmi és gazdasági szervezetekkel. • A lakossági fórumok megszervezésével egyidejűleg forró vonalakat működtetünk, ingyenesen hívható telefonszámokkal. • Az ökoszociális reform társadalmi támogatottságát szervező PR-csoport önálló honlapot alakít ki, és azt hetente frissíti. • Hangposta, sms, és elektronikus levelező központot létesítünk és működtetünk. •
A témában kiírt pályázatokat a nagy sajtónyilvánosság keretei között
hirdetjük meg. Az eredményhirdetéseket ünnepélyessé tesszük. • Nagy
nézettséget nyújtó televíziós csatornákon tesszük közzé a témával
kapcsolatos anyagokat – tudományos, ismeretterjesztő és népszerűsítő
szinten egyaránt. Televíziós vetélkedőket szervezünk. • Oktatási és kulturális intézményekben felvilágosító, tudatformáló tevékenységet fejtünk ki. • Népszerű embereket és véleményvezéreket szólaltatunk meg a témával kapcsolatban. • Társadalmi párbeszédet alakítunk ki találkozók, szemináriumok, szimpóziumok, nemzetközi konferenciák megszervezésével. •
Zenei eseményeket és különböző ünnepélyeket szervezünk annak érdekében,
hogy a reformfolyamat elfogadását érzelmi–hangulati oldalról is
segítsük. • Kitüntetéseket, díjakat adományozunk. • Utazó
kiállításokat szervezünk, annak érdekében, hogy az emberekhez közelebb
vigyük a reform szellemiségét és várható eredményeinek bemutatását. •
Rendszeres időközönként adásba kerülő, tematikusan szervezett
televíziós, illetve rádióműsorok keretében népszerűsítő anyagokat
teszünk közzé. • Figyelemfelkeltő akciókat kezdeményezünk. •
Külföldi tanulmányutakra visszük a közgazdászokat, a politikai
véleményvezéreket, a témával mértékben foglalkozó újságírókat, a
programot kimunkáló környezetvédő és kommunikációs szakembereket. • Ösztöndíjakat alapítunk, s az AISEC közreműködésével nagy publicitást elérve ítéljük oda azokat. • Bemutatjuk híres emberek, művészek, tudósok, kutatók és véleményvezérek hitvallását a reformok mellett. • Öko-klubok, vitakörök, társadalmi fórumok alakítását kezdeményezzük. • Konstruktív megbeszélésekre törekszünk a különböző politikai pártokkal. •
A reformok bevezetésével kapcsolatos fontosabb eseményekhez – melyeket
különböző ünnepélyes alkalmakkal kötünk össze – munkaebédeket és
sajtófogadásokat rendezünk. • Reklámöltözékeket (sapkákat, sálakat, pólókat, tréningruhákat) rendelünk, és önköltségi áron árusíttatjuk azokat. •
Környezetbarát, illetve természetes anyagokból gyártatjuk le a reform
legfontosabb üzeneteit hordozó szatyrokat, bevásárló és sporttáskákat,
esernyőket, léggömböket, tollakat, labdákat, poharakat. A felsorolt
tárgyakat ingyenes PR-ajándéknak szánjuk. Részletes forgatókönyvet
dolgozunk ki az ajándékozási alkalmakra, illetve az átadást kísérő
frappáns és szellemes kísérőmondatokra. • A különböző elismeréseket, díjakat és díszokleveleket esetenként pénzjutalom kíséretében adjuk át. •
Rendszeresen adásba kerülő vetélkedő műsorokat szervezünk komoly
nyeremények elérhetőségével – a teljesítmény (vetélkedőben felmutatott
tudás) vagy a szerencse (sorsolás a résztvevők között) alapján. •
Kérdőíveket szerkesztünk és a beküldők között különböző ajándékokat
sorsolunk ki (például: biotermékek, bioélelmiszerek, bioágyneműk stb.). • Öko-innovatív versenyt hirdetünk a fenntartható fejlődésért, a győzteseknek komoly állami elismerést és jutalmat felkínálva. •
A különböző napi és hetilapokban szakértői oldalakat jelentetünk meg az
ökoszociális államháztartási adóreformmal kapcsolatban. •
Szakfordító-irodákat bevonva lefordíttatjuk a témában rendelkezésre
álló külföldi irodalmat, összegezzük annak tapasztalatait, s a
megfelelően szegmentált célcsoportok különböző szintjeit figyelembe
véve, tudományos igényű, illetve népszerűsítő jellegű irodalmat adunk
ki.
Szlogenjavaslataink Egészséges életkörülményeket! Környezetvédelmi adóreformmal az életért, a jövőért! Ezt kínálja a reform: Tisztességes munka – tisztes megélhetés! Reform az életért, a fenntartható fejlődésért! Pénzt
vagy életet? (Erős képi kontrasztokkal aháttérben, pl. olajszennyezés a
tengeren: elpusztultés kihalt strand, olajban vergődő madár stb.) Inkább a nemkívánatos dolgokat adóztassuk!
Az
a stratégiai elképzelésünk, hogy a legfőbb témák (ökoszociális
adóreform, támogatási rendszerek átalakítása) mindegyik plakáton
hangsúlyos üzenetként fognak megjelenni. Az egyik óriásplakáton (vagy a
rádiókban illetve a különböző tv-csatornákon közzétett reklámokban és
klippeken egyaránt) az szerepelne, hogy „az életért”, egy másikon az,
hogy „az egészségért”, egy harmadikon például: „a jólétért”, a
negyediken: „a jövőért”, s az ötödiken pedig az, hogy „a
gyermekeinkért!” „Ökoszociális adóreformmal a munkahelyekért, az
oktatásért, az egészségért, a tudományért, a gyermekeinkért!” „A tudás,
az egészség, a természet érték!” (hatásos képi megjelenítéssel) „Mit ér
a gazdagság egészség nélkül?” (A szöveg alatt, illetve mögött képi
üzenet, ami az ellenpontokat minden szónál részletesebben és
hatékonyabban ábrázolja) „Pénzt? Vagy életet?” (Képi megjelenítés,
ellenpontokkal) „Ha kivágtad az utolsó fát és megmérgezted az utolsó
folyót is, rájössz majd, hogy a pénz nem ehető!” „A rossz dolgokat
adóztassuk, ne a jókat!”
Az ökoszociális államháztartási reform céljai 1.) A gazdasági szerkezet korszerűsítésének felgyorsítása, 2.) a munkanélküliség csökkentése és a hazai munkaerő versenyképességének növelése, 3.) a külkereskedelmi mérleg javítása, 4.) a nyersanyagok és az energia hatékonyabb felhasználása, 5.) a társadalmi feszültségek mérséklése, 6.) az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a tudományos kutatás helyzetének jobbítása, valamint 7.)
a környezet állapotának és a lakosság egészségének javítása. A
kommunikációs teendők fontos részeként kell tudatosítanunk az
állampolgárokban azt, hogy a közfeladatok ellátásához – egészségügy,
oktatás, önkormányzatok, nyugdíjrendszer, munkanélküliek megsegítése,
munkahelyteremtés, kutatás-fejlesztés, diplomácia, katasztrófák
elhárítása, honvédség stb. – az államnak pénzre van szüksége, viszont
ezeket az összegeket egyre kevésbé az emberi munka megterhelésével
szedi be, hanem a súlyosan környezetszennyező és egészségkárosító
tevékenységek fokozottabb megadóztatásával, illetve a nyújtott
támogatások felszámolásával teremti elő. Szorgalmaznunk kell, hogy a
társadalom a GDP, illetve a GNP mellett az újabb keletű és komplexebb
mutatókat megismerje, elfogadja azok bevezetését, és ezáltal érzékelje
a reformfolyamat által hozott előnyöket. Az új mutatókat be kell
vinnünk a köztudatba, és népszerűvé kell tennünk. Ilyen például a GPI
(Genuine Progress Indicator: „valódi haladási mutató”) és a HDI (Human
Development Index: „emberi fejlődési mutató”). Ahhoz, hogy az adóreform
bevezetését a társadalom elfogadja, professzionális PR- és marketing-,
illetve reklámtevékenység keretében célcsoportokra lebontott és
kellőképpen hatékony üzenetek tervszerű célba juttatására, a környezeti
tudat formálására, EU-konform értékrend kialakítására, az adómorál
javítására és annak elfogadtatására van szükség, hogy az államtól
elvárt feladatok elvégzéséhez szükség van az adók beszedésére. El kell
oszlatnunk a tévhiteket a következőkkel kapcsolatban:
inflációgerjesztés, növekvő adóterhek, versenyképesség romlása,
igazságtalanabb közteherviselés, a szegények további terhelése.
A
közelmúltban napvilágot látott közvélemény-kutatások adatai szerint a
társadalom többsége számára a legfőbb érték a biztonság. Ebben az
összetett kérdéskörben az emberek az anyagi biztonságot, a munkahelyet
teszik az első helyre. Másodsorban a közbiztonságot és az egészséggel
összefüggő környezeti állapotot tartják fontosnak. Magyarországra
jellemző, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan nyílik az olló a
leszakadók és a nyertesek között, valamint az is, hogy a társadalom
jelentős hányada érzi magát vesztesnek, látja bizonytalannak a jövőt.
Az ökoszociális államháztartási reform egyik legfontosabb célkitűzése a
biztonságérzetet veszélyeztető tényezők felszámolása. Az ökoszociális
államháztartási reformjavaslatok a biztonság, a stabilitás, a
kiszámíthatóság irányába hatnak, és a fenntartható fejlődést elősegítő
ösztönzik a gazdasági élet szereplőit és az egyéneket egyaránt. A
társadalmi elfogadás egyik legfontosabb feltétele az, hogy az emberek
megismerjék a reformjavaslatokat, és felismerjék, hogy ezek a reformok
a társadalom valamennyi csoportjának érdekeit szolgálják, hiszen a
hosszú távon is fenntartható ökoszociális piacgazdaság kialakulásához
vezetnek. Kommunikálni fogjuk, hogy a reformintézkedések megvalósítása
nagymértékben javítja a biztonságot. Ezen belül különösképpen
hangsúlyozzuk azt, hogy biztosabbá válik az egészség megőrzése, a
gyermekek nevelése, tervezhetőbbé a jövő.
Ezek olyan
célkitűzések, amelyek azt bizonyíthatják, hogy a Kormány nem csak a
következő választásokig gondolkodik, hanem az ország jövőjét, a
fenntartható fejlődést tartja szem előtt. Rámutatunk arra, hogy a
reformok bevezetésének köszönhetően mi módon változik meg a
bérköltségek aránya a különböző ágazatokban (oktatás, egészségügy,
építőipar, közlekedés, vegyipar, gépjármű gyártás, energetika), milyen
hatással lesz a háztartásokra (könnyítések, többletterhek). Láthatóvá
tesszük, hogy az energia, a közlekedés, a szilárd és folyékony hulladék
keletkezésének és a föld igénybevételének megadóztatásából milyen
környezeti előnyök származnak (CO2-, SO2-, NOx-, zajkibocsátás, városi
zöldterületek illetve természet-közeli területek mennyiségének
alakulása stb.).
Elmondjuk, hogy az államháztartás
ökoszociális átalakításának középpontjában a szilárd értékeken nyugvó,
erős és egészséges Magyarország megteremtése áll. A kommunikációs
kampány azt sugallja majd, hogy a reform képes az ország régi és új
bajainak orvoslására, és mindannyiunk számára a gyarapodás lehetőségét
kínálja. Lehetőséget ad arra is, hogy a határainkon belül élők
megvalósíthassák álmaikat, személyes céljaikat. „Ha a családok számára
méltó életkörülményeket teremtünk, jogszabálymódosításokkal és
gazdasági reformintézkedésekkel elérjük, hogy hazánkban olyan értékrend
érvényesül majd, amelynek középpontjában a tisztesség, a munka
becsülete, az élet és a környezet tisztelete, megbecsülése áll, akkor
Magyarország olyan ország lesz, ahol mindenkinek esélye van a jólétre
és a felemelkedésre. A reform tisztességes munka eredményeként
tisztességes megélhetést, egészséges környezetet és tervezhető jövőt
eredményez, olyan országot, ahol biztosítottak a lét alapfeltételei: a
szabadság és a jólét; az egyén, a család, az ország, a nemzet
biztonsága.” A reformhoz illeszkedő jogszabályok előkészítése során
nagy hangsúlyt fektetünk az előzetes hatásvizsgálatok elvégzésére, és
élő kapcsolatot tartunk fenn az állampolgárokkal és a társadalmi
mozgalmakkal. A változtatásokat előkészítő időszakban és a későbbiek
során is különösen nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon az állampolgárok
tájékoztatása, a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala.
Lukács András – Rádics Tamás – dr. Varga Mihály
|
|
|